A munkavállalók és a szakszervezetek képviselete – Szakszervezeti jogi frissítés
A szociális párbeszéd főszereplői egyrészt a munkáltató vagy a vállalatvezetés (más néven a törvény alapján létrehozott munkáltatói szervezetek), másrészt a munkavállaló vagy a szakszervezet, azaz a munkavállalók képviselői.
Ez a cikk célja, hogy közérthető módon ismertesse a frissített szakszervezeti törvényt, és meghatározza azokat a módokat, amelyekkel a munkavállalók összefoghatnak a kollektív konzultációban és tárgyalásokban való részvétel, szakmai, gazdasági és szociális érdekeik érvényesítése, valamint egyéni és kollektív jogaik védelme érdekében.
A munkavállalók vagy szakszervezeten keresztül, vagy a törvénynek megfelelően választott munkavállalói képviselő vagy képviselők által társulhatnak és képviseltethetik magukat.
Mi az a szakszervezet? A 2022. évi 367. törvény
A szakszervezetet a szociális párbeszédről szóló 367/2022. sz. törvény 1. cikkének (8) bekezdése a következőképpen határozza meg: „a munkavállalók/dolgozók önkéntes szerveződési formája, amelynek célja a munkáltatóval való kapcsolataikban szakmai, gazdasági, kulturális-művészeti, sport- vagy szociális érdekeik védelme, fenntartása és előmozdítása„.
Hogyan lehet szakszervezetet létrehozni?
A szakszervezet megalakulhat:
- legalább 10 alkalmazott dolgozik ugyanabban a létesítményben;
- legalább 20 munkavállaló, akik különböző létesítményekben, de ugyanabban a kollektív tárgyalási ágazatban dolgoznak. A kollektív tárgyalási ágazatot a Szociális Párbeszéd Nemzeti Háromoldalú Tanácsa határozza meg, és a kormány határozatával hagyja jóvá;
Ki lehet szakszervezeti tag? A szociális párbeszédről szóló új törvény
Az új társadalmi párbeszédről szóló törvény 3. cikke az alábbiak szerint szabályozza azon személyek széles körét, akik csatlakozhatnak vagy csatlakozhatnának egy szakszervezethez:
- minden olyan személy, aki egyéni munkaszerződés vagy munkaviszony keretében dolgozik;
- kiskorúak 16 éves kortól, törvényes képviselőik előzetes beleegyezése nélkül is;
- minden olyan személy, aki köztisztviselő vagy különleges jogállású köztisztviselő;
- bármely személy, aki szövetkezeti tag vagy mezőgazdasági termelő;
- bármely önálló vállalkozó;
- munkanélküliek.
A 367/2022. sz. törvény 4. cikke szerint a közhivatalt vagy azzal egyenértékű tisztséget betöltő személyek, a bírák, a Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, a Védelmi és Őrszolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat és a Különleges Távközlési Szolgálat katonai személyzete, az általuk alárendelt vagy koordinált egységek és/vagy alegységek nem lehetnek szakszervezet tagjai vagy tagok.
Kell-e a munkavállalónak szakszervezethez tartoznia?
Nem, egyetlen munkavállalót sem lehet arra kényszeríteni, hogy csatlakozzon vagy ne csatlakozzon szakszervezethez, sem abban az egységben, ahol dolgozik, sem egy másik egységben. Ugyanakkor egy munkavállaló nem lehet tagja két vagy több szakszervezetnek, de ugyanannál a munkáltatónál csak egy szakszervezetnek lehet tagja.
Hogyan szerveződnek a szakszervezetek?
Minden szakszervezetnek saját alapszabálya van, és saját belső szabályzatot alkothat, a szakszervezeti szervezet vezetőségét pedig szabadon választják, a munkáltatónak vagy a munkáltatói szervezeteknek nincs joga beavatkozni a szakszervezetek szervezésébe.
A szakszervezetek vezetőségében részt vevő személyeket számos jog illeti meg, többek között az, hogy ez az időszak szolgálati időnek számít, és hogy nem lehet őket fegyelmi okokból vagy a szakszervezetek vezetőségében betöltött megbízatásukkal összefüggő bármely más okból elbocsátani. A munkavállalók egy kategóriája, azaz a köztisztviselők és a különleges jogállású köztisztviselők esetében azonban a szolgálati jogviszony jogszerűen szünetel arra az időszakra, amíg vezetői pozíciót töltenek be.
A szakszervezetek jogi személyiséget szerezhetnek és saját vagyonnal rendelkezhetnek.
A szakszervezetek működése. Milyen előnyökkel jár egy szakszervezethez tartozó munkavállaló számára?
A szakszervezethez tartozó munkavállalók élvezik a szakszervezet által nyújtott védelmet. A szakszervezetek tehát kötelesek megvédeni tagjaiknak a munkajogban, a kollektív munkaszerződésekben, az egyéni munkaszerződésekben vagy adott esetben a közalkalmazottak személyzeti szabályzatában vagy a közalkalmazottak munkaviszonyáról szóló megállapodásokban meghatározott jogait. A szakszervezeti szervezeteknek jogukban áll jogalkotási javaslatokat benyújtani a szakszervezeti érdekeket érintő területeken.
A munkavállalókat a szakszervezetek képviselhetik mind a munkáltatójuk előtt, mind a bíróságok, törvényszékek és más állami intézmények vagy hatóságok előtt. A munkavállalók nevében a szakszervezeti szervezetek bármilyen intézkedést tehetnek, beleértve a munkavállalói tagok nevében történő jogi lépéseket is, de csak a munkavállalók kifejezett írásbeli kérésére.
Munkavállalói képviselők a 2022. évi 367. törvény 1. cikke szerint
A munkavállalók képviselőit a szociális párbeszédről szóló 367/2022. sz. törvény 1. cikkének (9) bekezdése a következőképpen határozza meg: „az e törvényben meghatározott eljárás szerint megválasztott és a munkavállalók/dolgozók által a törvénynek megfelelően a képviseletükkel megbízott személyek„.
Milyen helyzetekben választanak munkavállalói képviselőket? A szociális párbeszédről szóló új törvény, a 2022. évi 367. törvény.
A munkavállalók képviselőit akkor választják meg, ha legalább 10 munkavállaló dolgozik ugyanabban a létesítményben, és nem alakult szakszervezet. Az új szociális párbeszédről szóló törvény eltér a Munka Törvénykönyvétől, amely előírja, hogy a munkáltatónak legalább 21 munkavállalót kell foglalkoztatnia a képviselők megválasztásához. Mindenesetre, mivel speciális törvényről van szó, a 367/2022-es törvény rendelkezései elsőbbséget élveznek.
A munkavállalói képviselőket az ugyanazon üzemben foglalkoztatott munkavállalók közül választják, és ahhoz, hogy a munkavállalók bizalmat szavazzanak a képviselő(k)nek, az üzemben foglalkoztatott munkavállalók összlétszámának legalább 50% plusz 1 szavazatát kell megszerezniük. Itt is eltérés van a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől, ahol a 221. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a 221. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a képviselőket a munkaügyi törvénykönyvben is meg kell jelölni. Ez ellentétes a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseivel, amely a 221. cikk (2) bekezdésében előírja, hogy a munkavállalók legalább 50%-ának szavazatát kell figyelembe venni, ami a gyakorlatban nehézségekhez vezetett, többek között a szavazategyenlőség lehetőségéhez.
A munkavállalói képviselő megbízatása legfeljebb 2 évre szólhat.
Ki lehet munkavállalói képviselő?
Csak olyan munkavállaló lehet munkavállalói képviselő, aki egyéni munkaszerződés alapján dolgozik a munkáltatónál, és csak 18 éves kora után.
Hány képviselőt kell választani? A szociális párbeszédről szóló új törvény és a 2022. évi 367. törvény
Az új szociális párbeszédről szóló törvény nem határozza meg kifejezetten a választható munkavállalói képviselők számát, hanem a munkavállalók létszámától függően, és csak a munkáltatóval kötött megállapodás alapján. Ha nem jutnak megállapodásra, az irányelv 58. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a képviselők számát a munkáltató határozza meg. A 367/2022. sz. törvény (2) bekezdése a képviselők számának felső határát az ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számától függően az alábbiak szerint állapította meg:
- 2 képviselő, a 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében;
- 3 képviselő a 101 és 500 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező munkáltatók esetében;
- 4 képviselő az 501-1000 főt foglalkoztató munkáltatók esetében;
- 5 képviselő az 1001 és 2000 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező munkáltatók esetében;
- 6 képviselő a 2000 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében.
Nem választhatók munkavállalói képviselőnek olyan személyek, akik a munkáltatónál vezető beosztást töltenek be, vagy akik a munkáltató szintjén részt vesznek a vállalkozás irányításában.
A munkavállalói képviselőket számos jog illeti meg, többek között az, hogy a munkavállalói képviselő megbízatására szánt órák számát a rendes munkaidőből határozzák meg, és hogy nem lehet őket fegyelmi vagy más, a munkavállalóktól kapott megbízatás teljesítésével kapcsolatos okokból elbocsátani.
A munkavállalói képviselők működése. Hogyan befolyásolja a munkavállalói képviselők munkája a munkavállalók érdekeit?
A munkavállalók képviselői kötelesek a munkavállalók érdekeit védeni a munkáltatón belüli tárgyalások és belső szabályok kidolgozása, valamint a kollektív szerződés tárgyalása és megkötése során. Ha a jogszabályi rendelkezések vagy a kollektív szerződés szabálytalanságát vagy megsértését észlelik, a munkavállalók képviselői a területi munkaügyi felügyelőséghez fordulnak.
Jogi problémája van, és szeretne kapcsolatba lépni egy kolozsvári ügyvéddel? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
