Magánokirat-hamisítás, közokirat-hamisítás vagy szellemi hamisítás bűncselekményei
Okirat-hamisítás
Az okirat-hamisítás bűncselekményei a Büntető Törvénykönyv 320-323. cikke szerint büntetendők. A jogszabályi rendelkezések hatálya olyan cselekményekkel vagy tétlenséggel elkövetett jogellenes magatartásokra terjed ki, amelyek aláássák a jogkövetkezményekkel járó dokumentumok hitelességébe és valódiságába vetett bizalmat.
Amint azt a szakirodalom is méltatja, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a büntetőjog szempontjából az okiratnak három alapvető követelménynek kell megfelelnie: (i) az okiratnak tartalmaznia kell az akaratnyilvánítás materializálódását vagy jogi relevanciával bíró tények, cselekmények tanúsítását, (ii) az okirat bizonyító ereje – a jogi valóság torzításának képessége, (iii) a szerző határozott vagy meghatározható jellege.
Először is, a Büntető Törvénykönyv 320. cikkének vonatkozó rendelkezései büntetik a hivatalos iratok anyagi hamisítását amely a következőkből áll: (1) Hivatalos irat hamisítása az írás vagy az aláírás meghamisításával vagy olyan módon történő megváltoztatásával, amely alkalmas arra, hogy jogkövetkezményeket idézzen elő, 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Továbbá a (1) bekezdésben. (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a (2) bekezdésben említett hamisítás. (1) bekezdésben említett hamisítás, amelyet köztisztviselő hivatali feladatai ellátása során követ el, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogok gyakorlásától való eltiltással büntetendő. (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyeket, utalványokat vagy más jogkövetkezményeket eredményező nyomtatványokat hivatalos iratnak kell tekinteni, és végül, de nem utolsósorban, a (3) bekezdésben is. (4) bekezdése kimondja, hogy ennek kísérlete büntetendő.
A bűncselekmény szövege utal a közhivatalnokok (pl. rendőrök, bírák stb.) és a közhivatalnokokhoz hasonló személyek (pl. közjegyzők, bizonyos helyzetekben bírósági végrehajtók stb.) által kiállított vagy hozzájuk tartozó hivatalos iratokra.
A bűncselekmény szövege utal a közhivatalnokok (pl. rendőrök, bírák stb.) és a közhivatalnokokhoz hasonló személyek (pl. közjegyzők, bizonyos helyzetekben bírósági végrehajtók stb.) által kiállított vagy hozzájuk tartozó hivatalos iratokra.
A terhelő szöveg a hivatalos személyek (pl. rendőrök, bírák stb.) által kiállított vagy hozzájuk tartozó hivatalos iratokra, valamint a hivatalos személyekhez hasonló személyekre (pl. közjegyzők, bírósági végrehajtók, bizonyos helyzetekben stb.) vonatkozik.
Megjegyzendő továbbá, hogy a törvény a bűncselekmény súlyosbított formáját is előírja arra az esetre, ha a bűncselekményt közhivatalnok követi el feladatai ellátása során. Például, ha a Számvevőszék ellenőre feladatai ellátása során meghamisítja a közintézmény ellen kiállított szabálysértési jelentést.
Ugyanígy a jogszabályi rendelkezések büntetik a szellemi hamisítást is, azaz a hivatalos irat meghamisítását, amikor azt egy közhivatalnok a feladatai ellátása során állítja ki, olyan tények vagy körülmények tanúsításával, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, vagy olyan tények vagy körülmények tudatos elhallgatásával, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. E bűncselekmény elkövetésének kísérlete is büntetendő.
A bűncselekmény megkülönböztető eleme, hogy csak köztisztviselő követhet el szellemi hamisítást, és a nem köztisztviselők nem vonhatók büntetőjogi felelősségre. A szellemi hamisítás bűncselekményének klasszikus példája az, amikor a közlekedési rendőr a szabálysértési jegyzőkönyvben olyan szempontokat rögzít, amelyek enyhébb büntetés alkalmazását indokolják az elkövetővel szemben, például azt, hogy nem lépte túl a megengedett 60 km/h-s sebességhatárt, de azt állítja, hogy a járművezető nem jelzett sávváltáskor, ami enyhébb büntetést vonna maga után.
Ugyanígy büntethetővé válik e bűncselekmény megkísérlése is.
Ugyanezen a vonalon nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jogszabályi rendelkezések büntetik a magánokirat-hamisítást is, amely a Büntető Törvénykönyv 320. vagy 321. cikkében meghatározott módok valamelyikén történő magánokirat-hamisítással valósul meg, ha az elkövető a hamisított okiratot felhasználja vagy más személyre bízza felhasználásra jogkövetkezmény előidézése céljából. A törvény által előírt büntetés 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés, a kísérlet pedig büntetendő.
E bűncselekmény tekintetében lényeges, hogy az írás jellegétől függetlenül elkövethető. Pontosabban, akár egy számla valótlan adatok beillesztésével történő elkészítéséről van szó, akár egy két fél közötti szerződés megírásáról, amennyiben a dokumentumot joghatás kiváltása céljából használják fel vagy bízzák más személyre felhasználás céljából, az érintett személy büntetőjogi felelősségre vonható.
Azzal kapcsolatban, hogy a bűncselekmény tipikusságának feltételei teljesülnek-e, a bírói gyakorlatban különböző viták alakultak ki olyan helyzetekkel kapcsolatban, amelyekben az adócsalás bűncselekményének a 9. cikk lit. c) pontja szerinti adócsalás elkövetése érdekében az elkövetők a társaság könyvelésében olyan adóügyi dokumentumokat is rögzítettek, amelyek hamisak voltak.
A határozat száma. 21/2017. számú, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Legfőbb Ügyészsége főügyésze által benyújtott, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Legfőbb Ügyészsége főügyésze által benyújtott, a törvény érdekében benyújtott fellebbezésnek helyt adtak, és megállapították, hogy az adókötelezettségek kijátszása érdekében a számviteli nyilvántartásokban vagy más jogi dokumentumokban nem valós ügyleten alapuló kiadások rögzítése, illetve más fiktív ügyletek rögzítése hamisított számlák és adóigazolások felhasználásával, az adókötelezettségek kijátszása érdekében elkövetett adócsalás bűncselekményének minősül, amelyet az Art. 9. bek. (1) lit. (c) pontjában meghatározott bűncselekményt.
Végül, de nem utolsósorban, a pozitív törvény bűncselekménynek minősíti a hamisítást, amely bűncselekmény abban áll, hogy hivatalos vagy magánokiratot hamisnak tudva hamis iratot használnak fel jogkövetkezmény előidézése céljából.
A bűncselekmény lényegében olyan helyzetekre terjed ki, amikor a hamisított dokumentum a polgári körbe kerül, és jogkövetkezményeket eredményez. A hamisított okirat alapvetően az okirat címzettnek történő bemutatását vagy benyújtását jelenti, amely cselekmények az okirat felhasználásával jogkövetkezmények előidézésében valósulnak meg.
